A folyamatos tanulás hasznos!



Amiért törődnünk kell az étrendükkel!

Az evés valójában nem csupán szükséglet, hanem az élet egyik legfőbb élvezetei közé tartozik. Ha valaki minden nap eszik húst, vagy gyakran többször is egy nap, és pl. reggelire tejet, tojást, vastagon megvajazott kenyeret, valamint kolbászt vagy szalonnát eszik, sok hasábburgonyát, esetleg még tejföllel meglocsolva, és sok édességet, mit eredményezhet ez? Vajon ennek az étrendnek rosszabb hatása is lehet, mely lassan elvezet a szívrohamhoz?

Hogyan vezetnek sok embernél szívbetegséghez bizonyos ételek? Mit tartalmaznak, ami veszélyt jelent? Mielőtt ezekről a kérdésekről beszélnénk, vegyük szemügyre közelebbről azokat az egészségi kockázatokat, amelyeket a túlsúly okoz.

„Bár a legtöbb ember azt hiszi, hogy az elhízottság csak a külső megjelenésben okoz problémát, ez valójában komoly betegség.” Egyre több ember van kitéve a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az agyérkatasztrófa, a szívbetegség, sőt még a rák néhány formája kockázatának is.”

Azoknak az embereknek szinte a fele, akik szívbetegségben fognak meghalni, még csak a tudatában sincs, hogy ilyen betegsége van.
Alapjában vége a túl sok telített zsír fogyasztása a szív- és koszorúér megbetegedés kockázatához járult hozzá.
A japán férfiaknak, akiknél az elfogyasztott kalóriáknak csupán 5%-a telített zsír, alacsony a vér koleszterinszintje. A finn férfiaknál hatszor nagyobb a szívroham aránya, mint a japán férfiaknál.

A koleszterinről már biztosan hallottak?
Van jó és rossz koleszterin, a HDL és LDL. Ha túl sok LDL van a vérben, ez annak lehetőségét növeli, hogy az artériafalán plakkok keletkeznek. Amikor ez megtörténik, az artériák beszűkülnek, és az ezeken áthaladó, oxigént szállító vér mennyisége csökken.
Ezt az állapotot érelmeszesedésnek nevezzük. A folyamat lassú és észrevétlen, évtizedek telnek el, míg nyilvánvalóvá válnak az észlelhető tünetek. Az egyik tünet az angina pectoris, vagy mellkasi fájdalom, olyan, mint amit Joe is tapasztalt.

Amikor a koszorúér artériája gyakran egy vérrög által teljesen elzáródik, a szívnek az a része, amely ebből az artériából kapja a vért, elhal. A következmény egy hirtelen, gyakran halálos kimenetelű szívinfarktus — ismertebb nevén szívroham.
Még ha csupán részben záródik is el a koszorúér artériája, már az is a szív szövetének elhalásához vezethet, melyet talán nem mutat kifejezett fizikai rosszullét. A test más részein bekövetkező artériaelzáródás agyérkatasztrófát, a láb üszkösödését, sőt még a vese működésének leállását is okozhatja.
A koleszterin az állati eredetű ételek természetes része. A hús, tojás, hal, baromfi és a tejtermékek egyaránt tartalmaznak koleszterint. Ezzel szemben a növényű eredetű táplálékok koleszterin mentesek.
A test a számára szükséges összes koleszterint előállítja, így a táplálékkal elfogyasztott koleszterin már felesleges.

A test számára szükséges zsírt ki lehet elégíteni, ha zöldségeket, babféléket, gabonaféléket és gyümölcsöt eszünk. Így ha minimálisra csökkentjük a telített zsírok felvételét, ez még nem fogja megfosztani a testet a szükséges tápanyagoktól.

A jó étrend jó egészséghez vezethet, és még a rossz étrend sok rossz hatását is megváltoztathatja. Bár napjainkban az orvosokat a betegségek kezelésére képezik, egy orvos a következőket mondta: „Az egészség furcsa módon nem a mi területünk. Az egészség minden egyes személy saját felelőssége.”

Milyen kiigazításokat tehetünk az étrendünkben? Hogyan vállalhatjuk a felelősséget az egészségünkért, és mi módon ehetünk úgy, hogy az lehetőleg javítsa az egészségünket?

A Mezőgazdasági Minisztérium négyszintű élelmiszer-piramis használatát javasolja.

A piramis alján vannak az összetett szénhidrátok — ez gabonafélékből készült táplálékokat tartalmaz, mint például a kenyér, kukoricapehely, rizs és tészta. Ezek a táplálékok az alapjai az egészséges étrendnek.

A második szinten két egyenrangú rész van: az egyik a zöldségek, a másik pedig a gyümölcsök. Ezek a táplálékok is összetett szénhidrátok. Mindennapi étrended legnagyobb részét ebből a három élelmiszercsoportból kellene kiválasztanod.

A harmadik szintnek két kisebb része van. Az egyik rész olyan élelmiszereket tartalmaz, mint a tej, a joghurt és a sajt; a másik pedig húst, baromfit, halat, szárazbabot, tojást és dióféléket foglal magában. Ezekből a csoportokból csak mértékletesen szabad fogyasztani.
Miért? Mert ezek közül az élelmiszerek közül a legtöbb koleszterinben és telített zsírban gazdag, mely növelheti a koszorúér-betegség és a rák kockázatát.
Végül a piramis csúcsán van egy kis rész, amely zsírokat, olajakat és édességeket tartalmaz. Ezek az élelmiszerek nagyon kevés tápanyagról gondoskodnak, és takarékosan kellene fogyasztani belőlük. A piramis aljáról kellene több élelmiszert választani, a csúcsáról pedig kevesebbet.

Ahelyett, hogy a piramis alsó részéből mindig ugyanazokhoz az élelmiszerekhez ragaszkodnánk, bölcs volna, ha ezekből a részekből különböző élelmiszereket próbálnánk ki.
Ez azért jó, mert mindegyik élelmiszernek különböző táp- és rostanyag-összetétele van. Némely zöldség és gyümölcs például az A- és C-vitamin nagyszerű forrása, míg másokban magas a folsav-, kalcium- és vastartalom.

Akik sok zöldséget fogyasztanak, kevésbé vannak kitéve az elhízás, szorulás, tüdőrák kockázatának. Sokan nassolnak, burgonyaszirmot, teasüteményt, csokoládét vagy ehhez hasonlókat. De ezeket is inkább zöldségekkel váltunk fel, mint a répa, zeller, brokkoli.