Ehhez képest nézzük a bevitel oldalát egy átlagos esetben:
· Folyadékok: 1000 ml
· Táplálék: 1200 ml
· A tápanyagok elégetése során keletkező víz: 300 ml
Összesen: 2500 ml naponta

A folyadékok általában nem tiszta vízből erednek. Ezzel mi a probléma? Például, ha egészségesen élünk és gyümölcslevet iszunk, akkor a gyümölcslé szárazanyag tartalmának feldolgozásához annak víztartalma nagyjából el is használódik. A táplálékkal felvett vízmennyiség ugyancsak nem tekinthető a szervezet vízellátásának, hiszen ez teljes egészében a táplálék feldolgozásra és a szervezet méregtelenítésére fordítódik (sőt, általában ez még kevés is hozzá). A tápanyagok (zsírok fehérjék, szénhidrátok) elégetésével keletkezett víz az egész vízforgalomhoz képest, talán ha vésztartaléknak elegendő.

Válasz

A táblázat a vízveszteség mértékében a felmerülő tüneteket mutatja
1-5%
Szomjúság Türelmetlenség Étvágytalanság Bőrpír Emelkedő pulzusszám Émelygés
6-10%
Szédülés, fejfájás Nehéz légzésVégtagok bizsergése Magas vérsűrűség Nehéz nyálképzés Nehézkes beszéd
11-20% Izomgörcsök Homályos látás Nyelési nehézség Nagyothallás Fájdalmas vizelés Érzéketlen, ráncos bőr

Az emberi szervezet naponta átlagosan majdnem 2,5 liter vizet veszít:
· Párolgás (bőr), izzadás: 500 ml
· Kilélegzett levegő: 350 ml
· Széklet: 150 ml
· Vizelet: 1500 ml
Összesen kb.: 2500 ml naponta
Amint látszik, pusztán izzadással és légzéssel, napi majdnem 1 liter folyadékot veszítünk (természetesen ez függ a hőmérséklettől)!

Válasz

Nézzük meg, hogy mik a következményei a vízvesztésnek:

A vér sűrűsége növekszik (besűrűsödik),
Növekszik a káliumkoncentráltság -> szomjúságérzet alakul ki,
De a szomjúságérzet már egy elkésett jelzés! Ilyenkor a vízveszteség már nagyobb, mint a testtömeg 1%-a, ami kb. háromnegyed liter víz hiányát jelzi!
Pulzusszám emelkedés!
A szívnek percenként 3-5 ütéssel többet kell végeznie ahhoz, hogy a sűrűbb vért a sejtekhez pumpálja, hogy a sejtek az izommunkához szükséges oxigénhez továbbra is hozzájussanak.

Néhány szó a szomjúságérzetről:

Az életkorral változik,
Minél idősebb valaki, annál kisebb a szomjúságérzete, ezért idősebb korban fokozottabban kell figyelni a folyadékpótlásra.
A szomjúság, a száraz szájérzés már egy elkésett jelzés!
A szomjúságérzet alapján a tényleges vízveszteségnek csak felét vagyunk képesek pótolni! A fizikai terhelés részben elnyomja a szomjúságot. Nem figyelünk oda annyira. Így ha sokat dolgozunk, akkor szándékosan fordítsunk figyelmet a rendszeres folyadékpótlásra!
Érdekesség: intenzív sporttevékenység közben, különösen nagy melegben a vízveszteség mértéke elérheti a 2 litert óránként!

Válasz

Ön dönt, iszik, vagy inkább beteg
Ismert tények: Az újszülöttek kb. 75-80%-át víz képezi. A felnőttek testének kb. 60-70%-a víz.

Pl. egy 80 kg súlyú felnőtt szervezet kb. 54 l vizet tartalmaz. Az agy 78%-a, a vér 86%-a, a szív 77%-a, a máj 84%-a, az izmok 70%-a víz.

Dr. F. Batmanghelidj felfedezését az orvosi gyakorlatban, a kerék felfedezéséhez lehet hasonlítani:


egyszerű, de zseniális, és minden eddigi hozzáállást megváltoztat.

Batmanghelidj professzor nézeteit immár több tucat orvosi konferencián adta elő. Szervezetek jöttek létre ezen paradigma terjesztése érdekében, és számos elismerést söpört már be érte.


No, de minket a gyakorlati megvalósítás érdekel. Nézzük, mi is ez a "felfedezés".

A professzor kutatásai alapján rájött, hogy a krónikus (folyamatos) vízhiány az oka a legtöbb testi betegségünknek! Az emberi test eredeti terve ugyanis tökéletesebb, mint képzeljük. Egy igen bonyolult, ámde célirányos vízszabályozó rendszer működik testünkben, amely vízhiányos állapotban készleteinket a megfelelő elsőbbségi szabályok figyelemben tartásával csoportosítja át. Azaz elsődlegesen az agyunkat táplálja, aztán a létfenntartó rendszereinket, és így tovább a szervezetünk működéséhez nélkülözhetőbb szerveinket (mint például ízületeinket).

A probléma ott kezdődik, hogy a vízhiányos állapotot mindenki a szomjúság kialakulásával, a "száraz száj" érzéssel azonosítja. Holott a száraz száj érzés kialakulása a vízhiány már egy elfajult állapotához tartozik. Ilyenkor szervezetünk már régen szomjazik, csak mi nem vesszük észre ennek jeleit, mert hosszú évek alatt rászoktatjuk magunkat a szomjúság egy bizonyos mértékig való elviselésére. Kritikus esetben vannak emberek, akik napi fél-egy liter vizet is alig isznak meg.

Nem betegek vagyunk, csak szomjasak

Sokan nem állunk meg és nem gondolkodtunk el azon, hogy ha testünk főleg vízből áll, hogyan fog csúcsteljesítményt nyújtani, ha nem iszunk rendszeresen vizet?

A skorbut a C-vitamin hiánya, a beriberi a B-vitamin hiánya, az anémia vashiány, az angolkór pedig D-vitamin hiány. Pedig ezek csak az emberi szervezet egy-egy összetevőjének hiányát mutatják. Komolyan hiheti bárki, hogy ezek után megúszhatjuk, ha pont a vizet nem pótoljuk a szervezetünkből, ami a testünk 75%-át teszi ki?

Az emberi test még akkor is vízhiányossá tud válni, ha bőséges vízmennyiség áll a rendelkezésére. Az emberek, úgy tűnik ugyanis, hogy elvesztik szomjúság érzetüket és a szükséges vízmennyiség utáni vágyukat. Nem ismerik fel vízszükségletüket, ezzel fokozatosan egyre növekvő mértékben vízhiányossá válnak és a kor előre haladtával krónikusan dehidratálttá válnak (állandó jelleggel fennálló vízhiányos állapot).

Válasz